Egész nap azon gondolkodtam, hogy miért nem érzem magam még annyira sem jól, mint ahogyan tanulás közben szoktam. Aztán 2 perccel ezelőtt jött a felismerés, és úgy éreztem, ezt most és azonnal le kell írnom, és a világ tudtára kell adnom: MA NEM OLVASTAM YAMAPI-NIKKI-T!!!! És b.ssza meg, de hiányzik. Ma nem írt semmit a szentem (vagy csak a csaj volt túl lusta lefordítani, akitől mindig lopkodom és gyűjtögetem Pi sms-eit? >>> kétlem, mert eddig minden nap feltette az újat...).

Tudom, most rohadtul szánalmasnak tűnök, nyugodtan köpjetek szembe, de mikor majd ti is hetek óta bezártan kuksoltok egy szobában, könyvek és tételsorok felett görnyedve, a napot sem látva -mert reggel fekszetek aludni és este keltek fel-, és örültök 5 sornak is, amit egy olyan ember írt, akivel az életben nem találkoztatok és nem fogtok, na majd akkor gondoljatok rám, és tudni fogjátok, milyen lehet nekem most.

Mackó: majd valamikor válaszolok neked is, de annyi mindent akarok mondani, hogy ahhoz 2 órát kellene gépelnem, és akkor nem haladnék ezzel a szigorlatnak nevezett sz.rral, szóval ne haragudj, és ígérem, mindenképp írok valamikor. És köszi a feliratokat, habár még nem néztem meg őket.